2015. május 20., szerda

A toll hegye hazament

Két év mínusz egy hónap. Durva. Ez azt jelenti, hogy két éve vagyok otthon. Meg azt, hogy jövő hónap szülinap. Mit kell egy két éves gyereknek adni szülinapjára? Most amúgy is aktuális lesz egy játékfrissítés, mert a szívószálak óta nem adtam neki újat, és van egy csomó, amikkel már nem játszik. Ezeket nemsokára el is pakolom.
Ebben a hónapban megtanulta behelyettesíteni az R és L hangokat J-vel, mint minden normális gyerek, úgyhogy gyakorlatilag készen van a beszéddel. Mond névelőt, toldalékokat, elválasztja az igekötőket, kiejti a szavakat végig (korábban: "hámo", most már "hájom" a három), tehát most már tényleg mindenki érti, amit mond, szépen tagad, és elkezdte kapisgálni az E/1-et és E/2-t is. Nyilván még általában azt mondja magára, hogy "elbújtál", de már sokszor "elbújtam" lesz belőle, és mostanában tanulgatja, hogy a "nincs" nemcsak magában állhat, hanem "nem van benne" helyett is azt mondjuk, hogy nincs benne.
Viszont ilyen mondatokat is képes magától összerakni, hogy "Itthon van az a dobókocka, ami picit pattog".
Úgyhogy kezdődik az aranyköpések korszaka, ebből a hónapból a kedvencem: amikor játszottunk egy tollal, benyomta a gombját, kijött a hegye, majd megint benyomta a gombját, és azt mondta:
- A toll hegye hazament.

Plusz megszületett élete első verse is, idézem:
"Pé betű pé pé
Dé betű dé dé
Cica betű cé cé
Bé betű bé bé"
Teljesen magától találta ki, egyetlenegyszer sem mondtam semmi hasonlót neki.

Kézügyesség terén is fejlődött: be- és kicsavarja a bubifújó tetejét (azt, amelyikben nincsen folyadék, és tudja, hogy az játék), és most már teljesen magától össze tud rakni egy ötdarabos matroska babát. De amikor jó idő van, akkor tipikusan inkább kint vagyunk (játszótér, kert, sétálás a környéken), úgyhogy leginkább a lábizmai fejlődnek, és a homokozó-kultúrája.

Ami még számomra érdekes és fontos, az az értelmi fejlődés. Meg tud különböztetni három játszóteret, amelyekre járunk (icipici játszótér, nagy játszótér, messzi játszótér), emlékezetből tudja, melyiken mi van. Már nemcsak az utcánkat ismeri fel, de a környék összes utcáján tudja, hogy itt lesz a zöld teherautó, itt lesz a nagyon hangosan brümmögő autó, arra menjünk, a nyolc kerekű teherautót megnézni, stb. A nap végén fel tudja mondani, mi volt az ebéd, az uzsonna és a vacsora. Ha a tárgyak olyan elrendezésben vannak, mint a dobókocka pöttyei, akkor meg tudja mondani, hány darab; ha nincsenek olyan elrendezésben, akkor háromig üzembiztosan, négyig tipikusan megszámolja őket.

Nyáron tervezem előkészíteni a szobatisztaságot, bár még nem olvastam utána rendesen, hogy kell. Ezzel egyelőre odáig jutottunk, hogy tudja, ha van kaki, de nem mindig szól, mert nem akarja abbahagyni a játékot. Azt csak egyszer mondta, hogy jön kaki, és akkor rá is ültünk a bilire, de 10 perccel később érkezett meg a produkció, már pelusba. Nem siettetem, előttünk az egész nyár. Addig is mindig elmondjuk a mantrát peluscsere közben: "Kakiban nem jó hintázni, sétálni, szundizni, játszani, olvasni".

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése