2016. április 24., vasárnap

Pocok és pók, két jóbarát

Én nem tudom, mi lesz ebből a lányból, de bármiféle képernyő vagy monitor jobban érdekli a plüssállatoknál vagy a kajánál (pl. ha megy a tévé evés közben, akkor nem valami sokat eszik), és kedvenc plüssállata egy pók. Legalább arachnofóbiája nem lesz, az tuti. Mondjuk azzal is beszélgetnék, aki kitalálta a plüss pókot. Viszont nyolc lába van, két csápja és egy címkéje, úgyhogy tizenegyféleképpen lehet szájba gyömöszölni.
Tündérpocok öt hónaposan már kész személyiség. Képes kifejezni, hogy mit szeretne, és elég makacsul ragaszkodik hozzá, de szerencsére általában véve elégedett a világgal, úgyhogy viszonylag ritkán nehezményez dolgokat. Még mindig napi hatszor eszik, még mindig 9-6-ig alszik (egy álometetéssel közben), még mindig hármat alszik nap közben, és még mindig csak minden másnap fürdik. Viszont most már nemcsak az anyatej ízét ismeri, mert ebben a hónapban volt ő is beteg, és megismerte az epres Nurofent, illetve néha odaadom neki az almám megharapott részét nyalogatni - ez nagyon tetszik neki, szabályosan reklamál, ha elveszem. Úgyhogy elkezdtem gondolkodni rajta, hogy az almát előbb meg lehetne ismertetni vele.
Cumi kérdésben végül két szék között egy harmadikra ültünk, azaz nem fogadja el a cumit, nem szopizza az ujját, viszont a sima tetra pelenka csücske az bejön neki (meg a pók lába), és el tud aludni most már aranyosan.
Még mindig nem fordul át, de szerintem a mozdulat megvan, csak a motiváció hiányzik: sokkal jobban szeret hason feküdni, mert akkor jól látja, mit csinál a bátyja. És továbbra is a beszédre gyúr, mindenféle artikulált hangot kiad, de a macskanyávogás az e havi sláger.
Lassan elkezdett sötétedni a szeme, úgyhogy valószínűleg ő is barna lesz, hát ez van. Így is ő a legszebb kislány a világon (természetesen).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése