2018. október 24., szerda

Csokiszíngyár

Egy hónap híján hároméves a kislányom. Az utóbbi időben rohamosan fejlődött a rajzkészsége. Amikor kicsi volt, nagyon szép köröket rajzolt krétával, de ez aztán annyiban maradt, és kb. egy évig alig lehetett rávenni, hogy rajzoljon. Ez most megtört: szívesen és sokat rajzol, és a képzeletével egészíti ki, amit nem sikerült papírra vetnie. Kedvencem egy nekem készített mű az oviból, a "csokiszíngyár". De rajzolt már szőrös bálnát, lufis kislányt, virágos rétet, épp ami eszébe jut. És szívesen színez is, ráadásul eszméletlen ügyesen! A színezés majdnem jobban megy neki, mint az öt éves tesójának.
A szerepjáték és a mesék még mindig uralják a napjait. Rengeteget játszunk például az ikeás babáival (Krullig és Klára), ők már mentek gombát szedni az erdőbe, bújócskáztak, táncoltak, satöbbi. De állatkák / babák nélkül is tud szerepjátszani. Múltkor boltosat játszottunk, és ő vásárolt. Betette a kosarába a plüss zöldségeket, aztán rám nézett:
- Veszek a kislányomnak egy Dörmit, mert ügyesen segített vásárolni.
Nem tudom, honnan vette... :)

Általában fel vagyok készülve a meséire, de azért néha még mindig meglep. Egyszer jött hozzánk uzsonnaidőben, és teljesen magától (nem beszéltünk erről aznap, de még azon a héten se):
- Születik majd a pocakomban egy baba, és az lesz a neve, hogy Kelingó.

Szóval nem unatkozunk, minden pillanat lehetőség egy újabb mesére, legyen az autóban utazás vagy ugrálás a trambulinon (mondjuk ez utóbbit lassan le kéne szedni, mert ilyen hidegben úgyse nagyon használjuk). Aktuális kedvence a három kismalacos (szalmaház, faház, kőház), ezt olvassuk is, nézzük is (a Disney-s verziót), és már mondta, hogy egyszer majd keressünk egy négy kismalacos mesét, amiben lesz papírház is.

A szófogadással még mindig gondok vannak, ha valamihez nincs kedve, akkor azt ötödikre se csinálja meg. A családi manók valamennyit segítenek, de csak ha egyébként is jókedvű. Van bőven műmorcogás, műnyafogás, miegymás, és van egy aranyos szokása, amikor úgy érzi, hogy ő most rettentően meg van bántva, és kellene mennie valahova (fürödni, fogat mosni, vagy csak fel az emeletre, stb.), akkor közli, hogy "Nincs lábam". Ez azt jelenti, hogy vegyük fel és babusgassuk kicsit. Persze felveszem, és végigjátszom vele a játékot, mert cuki.
És már mindjárt három éves, OMG.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése