Az előző hét arról szólt, mint írtam, hogy becsomagoltam a közös életkénket. Igyekeztem eladni mindent, amihez nem fűzött nosztalgikus érzés, és túl nagy volt költöztetni, ez részben sikerült is. Ami durva, hogy ennek ellenére nem fértünk bele egy teherautóba, úgyhogy kétszer kellett fordulni.
Hétfő reggel kezdtük a költözést, délután fél négyre sikerült kezet fogni a költöztetőbácsikkal, akik valószínűleg a föld legjobb költöztetői amúgy. Úgyhogy jelentem, megérkeztünk ideiglenes szállásunkra.
A közös életkénk jelenleg egy fél garázsban, egy icipici, fűtetlen szobában és egy fél nappaliban van felhalmozva, nagyjából így:
Azóta persze rendeződtünk valamelyest, sőt, eddig mindent megtaláltam, ami eszembe jutott, hogy kéne. Az elv pedig az, hogy a lehető legkevesebb dobozt nyitjuk ki, míg azt mondják a házunkat készítő bácsik, hogy be lehet költözni. Ez jelenleg január második felére várható. A ház szerkezetkész, szerda óta fűtés is van, úgyhogy ami visszavan, az a burkolás (hideg, meleg) és a festés.
Egy stresszfaktorral ezennel kevesebb lett az életkémben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése