2018. december 25., kedd

Képzelete szárnyal

Most csalok, és 25-én írok Pindúrtündérről, egyrészt mert azért mégse írok szenteste, másrészt mert meg akartam várni, hogy mit szól az ajándékaihoz. Kapott tőlünk egy gőgicsélő, nevetgélő, puha testű csecsemő babát, mert egy kislánynak kell, hogy legyen csecsemő babája, és nagyon cuki vele. Már el is nevezte Olíviának, lefekteti, felveszi, megölelgeti, puszit ad neki, megeteti, minden. Kapott hozzá babakocsit is, úgyhogy sétáltatni is tudja.
Nyilván a többi ajándéknak is nagyon örült (matricás könyv, mesekönyv, gyurma, ruhák, lego, egy konyha közösen a tesójával, meg ami még most nem jut eszembe), ezt most csak azért emeltem ki, mert ez is jellemzi, milyen kis empatikus, gondoskodó kislány.
A képzelete továbbra is szárnyal, neki egy sima fakocka is lehet sütemény, a lego nemcsak az összeépítésről szól, hanem utána játszani kell a csúszdával és a hörcsöggel, stb. De múltkor olyat is csinált, hogy talált egy átlátszó uzsonnás zacskót, a kezére húzta, és közölte:
- Én vagyok a husis néni.
Kellett kis idő, mire rájöttem, hogy a boltban a hentespultnál álló nénire gondol, aki mindig átlátszó kesztyűben méri a felvágottat.
Máskor meg csak úgy a semmiből a nappaliban mesélni kezdte, hogy a robotka így meg úgy csinált. Mondom, milyen robotka? Mire ő:
- Csak képzeltem.

Énekelni is nagyon szeret, és bár már tavaly is harsogta a Hull a pelyhest, idén azért mind dallam- mind szöveghelyesebb, amitől nagyon cuki lesz. Szívesen énekel, új kedvence a Hó-hó-hóember, de az összes karácsonyi dalt szívesen mondja, és ami a legaranyosabb volt, hogy velünk énekelte a Mennyből az angyalt is a karácsonyfa előtt.

Meg bátor is. Ha van valami kérdés, hogy szeretne-e felmászni valahova vagy lecsúszni valahonnan, akkor azonnal megy is. Pont ma találtunk egy fát az erdőben, amelyikre valaki rátett egy kis teraszt pár deszkából. Volt vagy két méter magasan, de ez nem zavarta Pindúrtündért, felkapaszkodott, felhúzta magát, aztán ott vigyorgott a tetején.

A szókincse továbbra is meglepő, kiejtése nem változott (r ->j, nincs s, zs), de amilyen választékosan fogalmaz, az nagyon tetszik (csak az esetek 90%-ában nem tudom felírni). Múltkor építettünk lego buszt, és tettünk rá pár széket, beleültek a gyerekek, aztán tett egy párat simán a földre is. Mikor kérdeztem, hogy nem kell-e szék nekik, azt mondta:
- Nekik nem kell szék, ők potyautasok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése