2016. július 31., vasárnap

Mindenen túl

Közben megnéztem az új Star Treket (már a múlt héten, csak nem tudok írni), és tetszett. Még megnézés előtt olvastam egy nem túl hízelgő kritikát róla (legalábbis azokat a részeket, amelyek nem voltak spoileresek), ezért kicsit félve ültem be a moziba, meg hát már nem JJ rendezte, úgyhogy hajaj... de aztán végül mégis jó lett. SPOILER.

Persze nem ez lesz a kedvenc filmem, de nem is ezt vártam, hanem azt, hogy hozza azt a minőséget, amit az első kettő (ha lehet, inkább az egyet, ne a kettőt). Legyen pörgős, vicces, legyenek benne ugyanazok a szereplők, akiket már megszerettünk, legyen űr meg űrhajó, Star Trek feeling, meg ilyesmi. Ezek mind voltak, és még volt nagyjából rendesen összerakott történet is, néhány felvetődő kérdéssel, amelyek fölött gálánsan napirendre tértem.
A szereplőgárdát kedvelem, mindenki jól kiválasztott, és jól is játszik. A dokit eddig is bírtam, de szerintem ebben a részben alakította a legjobbat. Jó szöveget adtak a szájába, és egyébként is jól játszik Urban. Spock és Kirk szokásos, Uhura combatmonster lett, Scottynak meg már az akcentusa is tíz pont. A zebracsíkos arcú lány iszonyú jól lett megdesignolva, színészi teljesítmény nem nagyon kellett neki, de az ő szövegei is kedvesek (mit csináltok a házammal?).
Igen bátor kezdés, mikor a sorozat ikonikus űrhajóját a film első negyed órájában darabokra szedik, és az lezuhan egy bolygón. Szerintem nagyot ütött, és a székbe szegezte a nézőt, és utána nem is engedte el. Nyilván tudjuk, hogy végül eljönnek onnan valahogy, de azért az elveszett régi űrhajó nagyon cool volt - és minden ehhez kapcsolódó technobabble, hogy milyen volt korábban a technika fejlettsége.
Engem speciel picit meglepett a fordulat (hogy a főgonosz valójában ember), de nyilván azért, mert nem néztem elég sorozatot. Az mondjuk nem annyira tetszett, hogy mit akar elérni pontosan azzal, hogy azt az egy bázist elpusztítja, és ha már igen, akkor miért pont azzal a szuperfegyverrel, mikor csak simán bemegy az összes méh-űrhajó, és szétlő mindenkit (kétlem, hogy fel tudtak volna készülni erre a támadásra Yorktownban, ha nincs ez a majomkodás a Franklinnel), plusz a bénázás a légszűrő rendszerben is elég unalmas volt, de hát ha egyszer minden amerikai filmbe kell 1v1 jó és gonosz harc, akkor egye fene. Az előtte való repkedés az "üveggömbben" és közben a Franklin a csőben úszik dolog kárpótolta.
Ja tényleg, látvány. Szokás szerint remek, kezdve az űrállomástól a kezdő űrhajó szétszedéséig látványos, hangos, izgalmas.
Örülök, hogy azt a kevés mozilehetőséget, amim van, ilyen filmekre lövöm el. Simán 8/10. Kérünk még.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése