Bábábá

Új beceneve van Tündérkének: Bababa. Mert ezt ki is tudja mondani. Néha Bábábá lesz, de kifejezetten magát érti alatta (pl. Ez a babáé, vagy Ezt megszereztem, vagy Figyelj ide rám stb.). Sőt, még úgy is képes kommunikálni, hogy tapsol. Ez két dolgot jelenthet: kér valamit (például meglátott valamit, amit ő játéknak vél, és általában nem az, vagy kéri, hogy nyissuk ki neki az ajtót), vagy ha magányosan ül a szoba közepén, és egyszer csak tapsol, akkor engem keres. Kilenc hónapos, és übercuki.
Valamivel 8,6 kiló fölött van, foga még mindig kettő (de már nagyon dundi az ínye, úgyhogy remélem, hamarosan legalább négy lesz), a haját elöl már le kellett vágni, mert a szemébe lógott, úgyhogy beszereztem csatokat is, szerencsére ő az a típus lesz, aki hajlandó elviselni a hajában.

Amint leírtam az előző hónapban, hogy még nem tud mászni, másnap már mászott, és ezzel kb. egyidőben fel is ült, azóta már a lépcsőn popikitolással az állásra is gyúr (ezt igyekszem tereléssel lassítani, ráér még szerintem).
Érti a "nem" szót, főleg "nemnem" formában. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyetért a dologgal, sokszor csak rámnéz, mosolyog, és csinálja tovább, de azért voltak már eredmények, most már nem rág annyit papucsot, mint korábban, és a kályha szellőzőjére is tudja, hogy nem játék. Csak nézi, mint egy cica az akváriumot.
Viszont _mindent_ megtalál a földön. Vettem már ki a szájából elgurult cheeriostól uborkakockán keresztül faldarabkáig mindent, szerencsére még semmit nem nyelt le. De azért nagyon várom, hogy mikor hagyja abba ezt a szájba vevés időszakot...

A bábábán kívül még rengeteg mindent mond, van keke, hehe, dádá, eő, minden, de a két kedvence a banshee-sikoltás és az átokszórás (beszorított hanggal bábábá), ez utóbbi különösen nyilvános helyen vicces. Szóval igazi kis boszi lesz, minden megvan hozzá, még a felemás szem is (jelenleg épp mindenszínű a szeme, van kék, zöld, barna benne csillagosan, és az egyik sötétebb, mint a másik). Világos hajában is megjelent hat darab sötétbarna hajszál, azokat örökölte tőlem...
Az elmúlt egy hónapban kifejlesztette a pelenkából kikakilást, ami felettébb sanyarú volt, mert a háta közepéig ért a dolog, minden nap legalább két ruhát használt... úgyhogy kénytelenek voltunk pelenkát váltani (Libero lett az új választás, ami anno Kistücsöknek egyáltalán nem jött be). Viszont ahogy Malcolm doktor is megmondta a Jurassic Parkban, az élet a kaki utat tör magának... Azóta sokszor oldalt jön ki az anyag.
Ja mert amúgy kajálásban egyre jobbak vagyunk. Még mindig napi három anyatejecske van, de már kiegészítéssel, és van husi, főzelék, sőt, a kekszet és a kenyeret is kipróbáltuk (mindenevő a Tündérke). Amivel egyelőre hadilábon állunk, az a paradicsom, amiatt hányt is egyszer szegény, majd egy hónap múlva újrapróbáljuk. És még nem igazán kezdtem el bevezetni a tejtermékeket, de ez inkább a saját bambaságom, neki tetszene szerintem.
Továbbra is szívesen játszik mindennel, ami nem játék, kedvence a lépcsőpaskolás, de azért szeret duplózni, és imádja a matchboxokat, percekig elvan azzal, hogy mutatóujjal pörgeti a kereküket.
És olyan kedves kislány, hogy képes nélkülem órákat ellenni. Nem használom ki a dolgot sokszor, de azért néha jól jön, most fontos korszak lesz, amikor ez a türelem és kedvesség aranyat fog érni a tesójának.
Ja, és fürdött a tóban, ahova járni szoktunk - és imádta.