Hősünk 5-kor kel, etetni kezd. Közben kisfia átszalad a szülői szobába, elfoglalja anyuka helyét, minden végtag más irányba áll, nehogy mellé lehessen feküdni. Hősünk leteszi a babát, menne vissza fél órát pihenni, mielőtt reggel lesz, lekonyulva konstatálja, hogy a helye foglalt, majd egy székben csukott szemmel meditál kicsit. Kezdődik a reggel: zilált hajjal, félig pizsamában reggeliztetés, félig megevett reggelinél babanyöszörgés, pelenkacsere, reggeli másik felét már nem nagy kedvvel evés.
A baba vonakodva eszi a tízórait, rengeteget kell noszogatni, hogy öt milliméternél nagyobbra nyissa a száját, és a kaja ne az előkéjén landoljon. A szájnyitás egy tized másodperc egyébként is, ez afféle reflex-teszt.
Délelőtt hatalmas sétálás, mert el kell menni gyógyszertárba, majd mivel kisfiú még nem fáradt, elzarándoklás a papírboltba törzslapért, majd haza. Baba menne aludni, de nem alszik, ezért ebéd nem halad, kisfiúval játék lehetetlen. Anyuka felmegy babához, felveszi, mire baba beteríti a tízóraival az ágyat és környékét. Egyik kézzel babavigasztalás, másikkal padlófeltörlés, majd harmadikkal kisfiú pátyolgatása, aki éppen ekkor jól beszakítja a lábkörmét egy küszöbön, vérzik a seb.
Hányásos ruhák mosdókagylóba dobálása, némi áztatással. Következő versenyszám: egy kézzel ebédfőzés. Hősünk simán veszi az akadályt, és közben még ragtapaszt is ragaszt a vérző lábujjra, és még kétszer a kád fölé tartja az öklendező babát.
Kapkodó ebéd, majd jön a délutáni alvás, kisfiú úgy gondolja, hogy már nagyfiú, ezért nem alszik el, háromszor kijön. Anyuka felajánlja a szülői ágyat kínjában, húsz perc haladékot kér, majd megetetné babát, de baba nem kér enni semmit, csak nyöszörög. Anyuka gyorsan lefeji a felesleget, hogy ne zavarodjon össze a rendszer, és egy fél kekszet leimádkozik babán.
Háromkor anyuka úgy érzi, itt az idő egy kis autókázásra. Kicsit kapkodva bepakol, bezsuppolja a két palántát, majd elviszi a törzslapot a védőnőhöz, és megy tovább a hipermarketbe vásárolni. Út közben baba elalszik, hősünk apokalipszist vizionál, mert fel kell ébresztenie a babát, hiszen a fiú nem alszik, mit fog majd csinálni, de végül az utolsó kanyarban fiú is elalszik. Anyuka ül negyed órát a két alvó gyerekkel az autóban. Baba felébred, hősünk elkezdené odaadni neki az uzsonnát, mikor is konstatálja, hogy nem hozott kanalat. Körbenéz, de nem talál semmit, elkezdi ujjal etetni. Miután tíz perc alatt a kaja negyedéig sem jutott, feladja, bezárja az alvó fiút az autóba, amiről tudja, hogy nem szabad, és beszalad a teaházba kanalat kunyerálni.
Fiú még ott van és alszik, baba megeszi uzsonnát. Hősünk új problémája, hogy nincs százasa, amivel kocsit vehetne. Odamegy nénihez, kér százast, néni ad, majd hősünk odamegy a kocsihoz, és konstatálja, hogy nem kell bele pénz. Hősünk kínjában röhög.
Beülteti babát, felébreszti fiút, fiú nagyon pelyhes, ezért kézbe veszi, egy kézben tartja a tizenöt kilót, másik kézzel tolja a kocsit. Visszaadja a kanalat a teaházban. Az üvegvisszaváltóban egy kézzel bepakolja az üvegeket, addigra felébred fiú, lehet vásárolni. Szerencsére van minden, sőt, egy pogi és egy dobozos narancslé is a kosárba kerül, úgyhogy kezd minden jóra fordulni.
A hazafelé út már nyugis, végül is minden rendben, mindkét gyerek kipihente magát, megvan a bevásárlás, kipihenten lehet várni apát.
Happy end.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése