2019. február 24., vasárnap

Fafestő manó

Paci
Pindúrtündér megtanult embert rajzolni - azóta ontja magából az emberkéket. Ami vicces, hogy homlokráncot is rajzol mindegyiknek, ezt nem tudom, miért. Szóval mostanában sokkal szívesebben leül az asztalához, mint eddig - ezen mondjuk az is segít, hogy visszakapta az ollóját, amit egy hónapig megvontam tőle, miután levágta egy baba haját...
Szóval vágogatás, rajzolás, filcezés, matricázás, minden van most. De talán a legkedvesebb mind közül a vízfestékezés. Elég jól is megy neki, és szívesen csinálja, és néha rá lehet venni, hogy ne csak pacát fessen, amivel kipróbálja a színkeverést, hanem valóban fessen valamit.
Múltkor festett piros pöttyöket a lapra, kérdeztem:
- Mi ez?
- Eső.
- De miért piros az eső?
- Mert a napocska piros volt, és megfestette a felhőt.

Magyarázni nagyon tud (mondjuk eddig is). Egyik vásárláskor vettünk kéksajtot pizzára. Ő ellenezte a dolgot, mondván:
- Én a sima és a kemény sajtot szeretem. A füstölt és a büdi sajtot nem.

Az empatikus és szociális képességei még mindig erősek, fogja az ajtót, hogy én is átmehessek rajta, ha Apa nagyon korán megy el, de ő mégis ébren van, akkor kifut az ablakba, hogy integessen neki (magától, nem felszólításra), reggel elköszön a tesójától, stb. Egyszer rajzolt nekem egy kis krikszkrakszot, és összetekerte, majd kérte, hogy ragasszuk be celluxszal. Mondom miért?
- Ezt vidd magaddal a dolgozóba, hogy ne feledkezz meg rólam.

Úszás után felvette a harisnyámat
Említettem, hogy játszanak egy parkolóval és négy autóval rengeteget. Pindúrtündérnél viszont inkább ez az anyuka-apuka-baba vonal van meg, mindennel ezt játssza, a plüssmaciknál is van babamaci, akit be kell pelenkázni és meg kell etetni papival, ugye karácsony óta van csecsemő babája is, akit gondozhat, de minap nagyot nevettem, amikor az autókkal játszottak, és egyszer csak felemelte a kisebb méretű autót, és közölte:
- Bekakilt a baba autó!

A tesója jár úszásra, és csak úgy tudjuk megoldani, hogy addig ő is "úszik", azaz felváltva ügyelünk rá a tanmedencében. Hát bátorságért se kell a szomszédba mennie: olyan simán bukik a víz alá, mintha mindig ezt csinálta volna, sőt, mostanra odáig jutottunk, hogy a víz alatt egy ideig egy helyben kalimpál, de utána elindul, és tőle egy méterre lévő tárgyhoz oda tud kutyaúszni. Annyira menő, hogy nem is értem. Legközelebb viszem a go-prot a medencébe.

Ez az első, azóta még menőbbek
A hónap másik nagy vívmánya az első összeadás-kísérlet, ráadásul teljesen egyedül. Kinyitotta az egyik kezét, majd a másikon hozzátett egy ujjat, és közölte, hogy öt meg egy az hat. Ami nyilván nem nagy teljesítmény, inkább az igény az érdekesség, hogy eddig egyáltalán nem volt vevő ilyen irányú tanításra, most viszont úgy néz ki, az első kis összeadások már érdekesek lehetnek.

A hónap legaranyosabb jelenete, mikor kirándultunk a téli erdőben, sehol semmi izgalom, minden csendesen alszik, még hó sincs, a kistó partján találtunk kiszáradt nádat kiszáradt nádvirággal. Kért egyet, és közölte, hogy ő most már egy fafestő manó, és elkezdte útban visszafelé megsimogatni a nádvirággal az összes fát, hogy "kiszínezze" őket tavaszra.
Képzeletvilága, az van.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése