Eklektikus

Ma találkoztam először óceánnal. Lenyűgöző volt és hűvös, nehéz megfogalmazni a végtelenségét, ha úgy tetszik, az embertelenségét. Elsőre egyáltalán nem éreztem hívogatónak, de gondolom, meg kell ismerkedni, mint a rókával.

Körbesétáltuk a történelmi belvárost, láttunk egy csomó régi épületet, az eredeti 1782-ben épült első templomot, és láttunk szökőkutat is, ami elég meglepő volt.

Az mondjuk nagyon szimpatikus, hogy a belvárosban van egy ingyenes parkolóház, hogy meg tudj állni valahol, és ne kelljen szenvedni.

Az állandó szelet nehezen szokom, sose tudom, mit vegyek fel sétához. Délelőtt fáztam, délután melegem volt. Plusz leégett a homlokom, pedig nem éreztem sülést. 

A legjobban az tetszik, hogy nagyon változatos a flóra: egymás mellett él óriási, fás szárú jukka, eukaliptuszfa, platán és fenyő, narancsfa és kaktusz, és persze a pálmafák. Zseniálisan eklektikus.