Meg azon is gondolkodtam, hogy miért fáj nekem annyira, ha valakinek nem tetszik, ami nekem. Most konkrétan a Diablo 3 kapcsán volt egy pár olyan beszélgetésem, hogy emberek fanyalogtak, én pedig próbáltam meggyőzni őket, hogy de hát ez jó, meg nekem így tetszik, meg ez a rendszer sokkal jobb, meg satöbbi, de jobban belegondolva ez általánosan jellemző rám.
Nem hiszem, hogy akaratrákényszerítés-kényszerem lenne, mert amúgy elfogadom (előbb-utóbb :) ), ha valakinek más a véleménye, azt hiszem, inkább az a fontos számomra, hogy lássák úgy az adott dolgot, ahogy én. Vagy hogy megtalálják benne az élvezetet/érdekességet/pozitívumot, ahogy én.
Szerintem ez azért van, mert én magam nagyon vevő vagyok arra, ha valaki egy olyan új dolgot akar nekem mutatni, amit ő szeret/élvez/érdekesnek tart. Mindig meghallgatom, és többnyire ki is próbálom (Nago például állandóan kiváló webes játékokat mutat, amelyekről aztán fél évig tart leszokni...). Rengeteg mindent kipróbáltam már amatőr szinten, vagy csak a kisujjamat belemártva, a szinkronizálás világától a főzésig, a számítógépes játékoktól a nyelvtanulásig, és még rengeteg minden érdekel. És ha valaki a környezetemben mutat valami érdekeset, akkor még inkább. Ez amúgy az írásban elég jól jön, mert szívesen gondolok bele, másnak mi a "jó", így talán a karaktereim is hitelesebbek tudnak lenni.
És azt hiszem, tudat alatt azt képzelem, hogy mindenki szívesen veszi, ha mások újat/jót mutatnak neki, illetve mindenki hajlandó belegondolni, hogy más miért élvez/talál érdekesnek valamit. De azt hiszem, egy kicsit tudatosabban kéne kezelnem a dolgot, és nem mindenáron beleszólni, hogy kinek mi legyen a véleménye...
Note to myself: ez a világmegváltás és a mikrokörnyezet jobbátétele projekteket is érinti.
:-)
VálaszTörlésA Diablo 3 jó, a high-end itemizációt kissé elszúrták, de majd lesz peccs, gondolom.
VálaszTörlés