A hétvégém rég volt ilyen nyugis, és mégis tartalmas. Pénteken társasozás (életemben először nyertem Dixitben, juhúú - bár speciális szabályokkal), szombaton Leányfalu, verőfényes napsütés, 011 bábuk festegetése, adóbevallás-segítés, honlapszerkesztés, sok-sok beszélgetés, vasárnap Kisoroszi tó partján fekvés napozással, eperevés, még festegetés (még nem vagyok kész), végül egy kis BSG.
Ma meg egy olyan tréninggel kezdődött a nap, amelyet fél éve kellett volna megcsinálnom, csak pont lemaradtam róla. Még mindig ijesztő, amikor a tréninget egy indiai kollégától kapom videokonferencián... De talán nemsokára hozzászokom ehhez a nagy globalizáltsághoz. Tök furcsa, hogy az embernek régen csak lokális mércén kellett megfelelnie, most viszont már egy globális mércén is teljesíteni kell. Ami különösen akkor nehéz, amikor énem egy része azt hajtogatja, hogy dehogy akarok én nyomulni, karriert építeni és megmérettetni (főleg nem globális mércén), máshol vannak a prioritásaim... Csak ahol vannak, ott nem terem babér, úgyhogy két szék közt a földön ülök.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése