Kis szünet

Talán kezdem kialudni magam. Festettünk műanyag tojást, aztán festettünk papírtojást, aztán festettünk igazi tojást, közben gyöngyöztünk ajtódíszt, festettem lépcsőfokokat, ültettem virágokat, kirándultunk, közben jól megáztunk, sorozatot néztünk, Scrabble-ztünk (ja, mert másodjára is végigjátszottuk a Jaws of the Lion-t, azt nemtom mondtam-e), matekoztunk, házi feladatoztunk, bontottam Voyage to the Sunken City pakkokat, és még dekket is alkottam - szóval mindent is csináltunk, és még visszavan a hétfő.

Kéne még palántázni, kerítést festeni, hátsó házat kipakolni, tengerimalackuckót készíteni, pályázatra írni, mert még ötlet is van, meg kiolvasni a könyvet, amit olvasok, meg rendesen megtanulni supportot játszani LoL-ban, meg lefordítani a Heart of Glorm szabálykönyvet, meg még egy csomó mindent, ami most nem jut eszembe.

Néha kell ez a kis szünet. Feltölti az embert.

Költészet napja

Mert a jó dalszövegek azok amúgy a modern versek, funkciójukat és ritmikusságukat tekintve, tehát a költészet napján dalszöveget is ér megosztani.

Sziámi: Bocs

Bocs, hogy az egyszerű, szürke,
Szabályos szabású nadrágomnak dupla az éle
De kérdezd már te is azt az egyszerű vasalónőt
Hogy ő most tényleg él-e?

Tudod, megkérném én is néha azt az asszonyt
Ha nem volna ott az a gyerek
Hogy engedje már meg, hogy egyszerű narkós
Vagy alkoholista legyek

Csak van törvény, és az mérvadó:
Hogy él-él-él-él-él a gonosz és él a jó

Bocs, én már majdnem mindent kipróbáltam
S amit csak majdnem, azt majd nem kéne neked se
Az téged is teljesen kipróbálna
Az már több, mint egy tripla kelepce

Bocs, hogy te életképes vagy,
De az élet képes, és rácáfol erre
Kapásból nem fáj a fejed és nem szól a szád
De akkor mér' van szükség szájra meg fejre?

Mert van törvény, és az mérvadó
Hogy él-él-él-él-él a gonosz és él a jó!

Nagyjából mindenből elég egy halálos adag
És azt meg is hozza a Télapó
A kívánságodat majd meghallja valaki
Aki néha gonosz, és még jó, ha néha jó

Bocs, de az eszméidből eszmélj már föl
Mert nincs már olyan eszme, ami még ne járt volna le
Csak egy csoda segíthet, de csoda lenne az is
Ha még sikerülne megtörténnie

Mondjuk, ha egyszer csak eltűnne az egyszerű, szürke
Nadrágomból az egyik él
Az bizonyíték volna, hogy termel a gonosz
De közben azért a jó is él

Mert van törvény, és az mérvadó:
Hogy él a gonosz és él a jó
Van törvény, és az mérvadó:
Hogy él-él-él-él-él a gonosz és él a jó

Megint röviden

Megvolt a választás, elvittük a gyerekeket, mert nem tudtuk volna hova tenni őket, úgyhogy láttak ilyet is. Esett hó, jól kiélveztük azt a 2-3 órát, amíg még megmaradt, építettünk hóembert, délutánra összedőlt. Aztán kitavaszodott, nyílnak a random réti virágok a kertben, virágba borultak a fák, döngicsélnek a méhecskék, megjelentek az első katicák, a kislányom csinált egy pohár alá bodobácsfalut. Jártunk a Sas-hegyen kökörcsintúrán, lehet, hogy megérne egy külön postot, tök jó volt. Jártunk a Hármashatár-hegyen a családdal, aztán most kollégákkal is mentem, úgy tűnik, ez a hegymászás hónapja. Készülünk a Húsvétra. A héten kétszer is voltam az irodában, néha nem értem, régen hogy lehetett mindennap bemenni, tök sok energia és utazás. Befejeztük a Snowpiercert és a Peaky Blinderst, mindkettő tetszett, most egy kis hiátus állt be a néznivalóban. Ültettem muskátlit balkonládába, majd meglátjuk, mennyire bírják nálunk. Sok a munka, és néha eléggé lelomboz, hogy vannak emberek, akik nem olvasnak e-mailt és/vagy nem képesek harmadikra se megjegyezni dolgokat (nem a saját csapatomról van szó). Találkoztam új arcokkal az írókörben, és tök jó volt. Olvasom a Murderbot Diaries-t. Néha elgondolkodom, hogy mit csinálhatnék, ami hasznosabb annál, amit most csinálok. Sütit sütök a kollégáknak irodanapon. 

Ezmegaz

Belevágtunk egy mini felújításba, a hátsó kis házban elsősorban a vizes részeket kell felújítani. Régi szép emlékek törnek elő fajanszok és csempe vásárlásáról, egyeztetésről, sittről. Szerencsére most sokkal kisebb a volumen és sokkal kevesebb a stressz, hiszen van hol laknunk, és tulajdonképpen ráérünk ezzel (attól eltekintve, hogy percről percre emelkednek az építőanyagok árai), de azért van ügyintézés bőven. 

Kivettem egy nap szabit, hogy végre békében pakolhassak és rendet rakhassak a szobacserék után, mert még mindig halomba állt a pakolnivaló. A könyveket is kicsit elrendeztem jobban, most már csak az ifjúsági regények közül kell eldönteni, hogy melyik U10 és melyik afölötti (külön post lesz, ha minden igaz).

Molyoltunk egy kicsit a kertben is, a vaddisznók kitúrták a tulipánok háromnegyedét, de azért így is jött ki pár, megmetszettük az almákat, és nemsokára beindul a palántaszezon is. Remélem, idén nem lesz májusban fagy, mint tavaly.

Kiolvastam az A Wizard of Earthsea-t, és sajnálom, hogy nem 25 éve tettem ezt, mert most már nem kötött le egyáltalán. Most nekiugrottam a Murderbot Diaries-nek ajánlásra, azt jobban élvezem, de azért van pár morognivalóm ezzel is. Mostanában nem találok olyan olvasnivalót, ami igazán betalálna. Valószínűleg bennem van a hiba, kérgesedik a lelkem.

Legyen jövő hétfő.

Szangvinikus alkat

Pindúrtündért nem vették fel a magánsuliba, amit kinéztünk neki. 

Sajnálom, hogy három óra alatt nem tudta bebizonyítani, mennyire kivételesen sugárzó és éleseszű egyéniség, mennyire érti a világot, és mennyire remekül elboldogulna egy hajtós környezetben. Ez a tény (mármint hogy nem bizonyult a suli számára elég jónak) semmit nem von le az ő értékéből - de azért sajnálom, hogy így alakult. Majd megmutatja máshol a tehetségét. Az élet utat tör magának.

Csak elmondani ne kellett volna neki. Csak ne kellett volna fogni az ölemben, amíg keservesen sírt. Csak ne kellett volna hülyeségekkel vigasztalnom (nekem is van barátnőm, akivel nem jártam végül egy suliba, legalább nem kell majd utazgatni, és milyen vicces lesz együtt menni az évnyitóra), amelyek egyáltalán nem segítettek neki. Bárcsak tudtam volna mondani bármi vigasztalót. Csak az a baj, hogy engem is lesújtott ez.

Most azt fogod mondani, hogy ne emésszem magam rajta, mert nem az én hibám. Csak sajnos de. Ha nem pattogtam volna, ahogy szoktam, akkor most minden jobb lenne. Ha jobban felkészítettem volna, akkor is jobb lenne. Maanji, a magabiztos megmondóember ezzel persze kapott egy jó nagy pofont az élettől, de azért ez van annyira first world problem, hogy túl kell rajta lenni. In the eeeeeeeeeend, it doesn't really matter (or we don't know).

Nekünk számottevően könnyebb lesz így (belemagyaráz, belemagyaráz): megkíméljük magunkat rengeteg reggeli és délutáni utazástól, idegeskedéstől a 11-es csúcsforgalmában. Nem fogunk havonta egy jelentősebb összeget elkölteni a sulira, bár nyilván szívesen költöttem volna ilyenre. Illetve legalább egy évig még egy helyre vihetjük a két gyerekünket, ami külön bónusz (majd gondolom ugyanezt eljátsszuk egy év múlva, amikor a nagyot nem veszik fel a nyolcosztályosba).

Amúgy mozgalmas egy hónap volt, nem unatkoztunk. A Természettudományi Múzeumot nagyon élvezte, főleg a nagy és ijesztő állatok vonzották, de persze az erdei állatok és a mikroszkóp is (a kukoricacsutka tetszett neki a legjobban). 

Múltkor poroltam a szőnyegeket, és kérdeztem, hogy ki mérges. Jött, és úgy szétpüfölte a szőnyeget egy fakanállal (nincs prakkerünk), hogy nem lettem volna a szőnyeg helyében. Hát igen, szangvinikus alkat. Lehet, ez nem tetszett a sulinak.

Amúgy gyönyörűen rajzol. Érdekes, hogy pont ez volt az egyik kifogás a suli részéről, holott bárkinek megmutatom a rajzokat, el van ájulva. Részletgazdagság, kompozíció, vonalban maradó színezés. Ha nem lennék nagyon elfáradva ebben a suliválasztás-bizniszben, lehet, hogy megpróbálnám neki a Barcsay rajzos sulit. De néha rá kell jönni, hogy feleslegesen úszunk, leér a lábunk. A fejünk ugyan alig lóg ki a vízből, de túlélhető a helyzet.

Elnézést, kicsit nem róla írtam, hanem magamról. Csúnya dolog. Legközelebbre összeszedem magam.

Múzeumok hónapja

Kistücsök még régebben kapott egy régi mp3-lejátszót a nagymamájától, és akkor nem érdeklődött annyira, de mostanában, mint említettem, a népdalok és klasszikus zene után megkezdtük a rockzenei nevelésüket is, és ezért létrehoztam egy "Rock history for kids" listát Spotifyon, és ez annyira tetszik nekik, hogy azóta mindig azt kell hallgatni az autóban. És eszembe jutott az mp3 lejátszó, és elárultam neki, hogy fel tudom tölteni oda is a számokat, és akkor akármikor meghallgathatja a kedvenceit. Na, azóta pontosan tudja, hogy melyik szám egészen pontosan hány másodperc, és melyik melyik után jön. 

Aztán a legutóbbi írásom óta megvolt a MatekÁSZ megyei forduló is. Még nem tudjuk az eredményt, de szerintem elég jó lett, remélem, bejut az országosra is. Meglátjuk. 

Van egy új kedvenc elfoglaltság: a folding surprise rajzolás. Angolórán kezdték el, de Kistücsök leírta a konkrét webcímet, és otthon kérte, hogy nézzük meg. Találtunk egy csomó youtube videót, amelyeket lemásolt, kedvencünk a kihajtogatós föld és a gyümölcsök, de most már kitalált magától is egy csomót, pl. fából és bokorból erdő meg ilyesmi. Ez egyelőre kifogyhatatlan móka, mindennap rajzol a tesójával egyet legalább. Legnagyobb örömünkre általában az erkélyen a délutáni napsütésben.

Voltunk a Természettudományi Múzeumban, szerintem tetszett neki, főleg a dinoszauruszok meg a kitömött medve. Voltunk a Retro Design Centerben is, azt mondjuk valószínűleg jobban élveztük, mint ő, de neki is tetszettek a régi autók, főleg a Trabant. Voltunk a március 15-i forgatagban meg a Hadtörténeti Múzeumban megnézni a huszárokat, az nem annyira érdekelte (várható volt). Meg voltunk a Szamos Marcipánmúzeumban, az amúgy szerintem tetszett neki, de legjobban azt élvezte, hogy megkereshette, melyik marcipánszobrot készítették a legtöbb ideig és melyik készült a legtöbb marcipánból. 

Olvasni még mindig lusta egyedül, de azért elég jól haladunk az Ifjabb Tom kapitányokkal. Most a következő ötletem a lapozgatós könyvek, találtam egy párat, amelyeket nyolc évesen lehet olvasni (nem a KKK könyvek és főleg nem a Halállabirintus), majd meglátom, hogy megfogja-e.

Van mindenféle

Van mindenféle. Szorongás az orosz-ukrán háború miatt, a választás miatt, a kislányom iskolája miatt. Örülés a fizuemelés miatt, céges megbecsülés miatt, sikerek miatt. Arconpörgés, hogy mit is kell csinálni, hol van nekem hozzáadott értékem, megtalálni a szépséget a hétköznapokban. Tavaszvárás, kertrendezés, bútorfestés, palántázás. Olvasás, és most egy kicsit a polcok átrendezése, át kell gondolnom, melyek voltak azok a (nem scifi és fantasy) könyvek, amelyek a legnagyobb hatással voltak rám, mert azokat szeretném a hálószobába bevinni (már részben kész, talán lesz belőle post is).

Írás. Elkezdtem valamit. Közben folyamatosan feszít, hogy hülyeség, túl sok könyv van a piacon, és most a béka segge alatt az önbizalmam, úgyseleszbelőlesemmi, de most egyelőre élvezem annyira, hogy jó legyen hobbinak is, hogy ne akarjak többet. Még ismerkedünk egymással, mint a Kisherceg a rókával, biztos, hogy vízválasztó lesz.

Lehet, hogy a munka szív le mostanában (kaptunk plusz egy csapatot, akiket terelgetni kell), lehet, hogy csak az anxiety, de a múlt héten többször elaludtam este 6 körül a kanapén, és még mindig nem érzem magam kipihentnek. Pedig jó sorozatok is vannak, csak nem jutok odáig, hogy írjak róluk, és néha akkor is elalszom valamin, ha amúgy tökre érdekel. Ja, és megnéztük az új Batmant (tetszett, 7/10, nagyon sötét volt, és pár apróság jobb lett volna máshogy, de Robert Pattinson jó Batman).

Ezek.