 |
Lőrinczy Judit:
Nagy reményeink |
Amúgy kedden jártam az
ART.RPG kiállításon, és nagyon tetszett, több szempontból is. Egyrészt kifejezetten igényes volt az elhelyezés, a képek keretezése, az alkotókról csepegtetett információ és maga a válogatás is, másrészt maguk a művek is megérdemelték a digitális világból való kilépést. Adeptus kiváló
beszámolót írt, úgyhogy nem akarom sokáig ragozni a dolgot. Számomra nagy élmény volt már ismert alkotók képeit, vagy akár konkrét ismert képeket viszontlátni a falon, de kifejezetten örültem az általam ismeretleneknek is, akik közül nem egy megtorpanásra késztetett.
 |
Papp Norbert: Kilátás
a kilátástalanságban |
A legjobban az oldalt kitett
Nagy reményeink c. festmény tetszett, de
Szentirmai Renáta már régtől nagy kedvencem, két képe is kint van otthon a falon. Az általam eddig ismeretlen alkotók közül pedig Papp Norbert fogott meg
Kilátás a kilátástalanságban c. képével. De kár is kiemelni, gyakorlatilag az összes kiállított mű jó, kár, hogy csak utólag vettem észre a
nyereményjátékot, szívesen vittem volna haza az egyik képet...
A legnagyobb meglepetés viszont nem képhez kapcsolódott, illetve csak közvetve. Az egyik alkotó táblácsájának közepén a "Lavarhion" szóra lettem figyelmes. Elolvastam jobban, és tényleg. Megmelengette a szívemet a dolog... Anno ezerkétszáz évvel ezelőtt ugyanis én indítottam útjára az
Erioni Harsona című fanzint, amely, mivel ingyenes volt, kevés profi grafikust vonzott, viszont teret adott új tehetségeknek a bemutatkozásra. Mai napig meg vagyok győződve róla, hogy például Czopkó Robi és Pákh Dorotka kiváló tehetségek, és nagyon remélem, hogy egyszer számukra is eljön a bemutatkozás ideje.
És hogy jön ez ide? Hát úgy, hogy mikor én kiszálltam az EH projektből időhiány miatt, akkor két akkori segédem vette át a feladatokat, hamarosan kiderült azonban, hogy elképzeléseik nagyban különböznek. Így az EH-nak lett két "gyermeke": a Pyarroni Harsona és a
Lavarhion. Bár e két újsághoz már tevékeny szinten semmi közöm, mégis úgy érzem, a szellemiségem kicsit ott él bennük - hiszen az én "unokáim".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése