2011. október 27., csütörtök

Négynapos csibe

Na, itt vagyok amúgy, csak új seprű jól seper alapon nem nagyon merek még ugrálni munkaidő közben, otthon pedig sok dolog volt (ezekről később).

Szóval negyedik napja új munkahelyre járok be. Néha még alig hiszem el ezt a változást, de eddig minden oké. Nagyon odafigyelnek rám, időt szánnak arra, hogy elmagyarázzák a dolgokat, nem nekem kell kitalálnom, hogyan szerezzek jogosultságokat, mit olvassak és milyen sorrendben, kihez kell fordulni a kérdéseimmel vagy az igényeimmel, stb. Gépem és belépőkártyám is volt rögtön az első nap reggelén, ami bódottá.

A mindennapok szintjén az alábbi változások történtek:
- nem bal kézzel fogom meg a poharat, hanem jobb (mert most a jobb oldalamon van az asztal nagyobb része)
- egy monitorom van kettő helyett, az viszont egy batár 1920x1200-as felbontású HP
- van vonalas telefonom (bár még nem használtam)
- ülnek a hátam mögött, ezért jobban kell menedzselni az ablakokat (és nem kéne blogot írni...)
- ha egy kicsit felegyenesedek az asztalomtól, akkor kb. negyven emberre rálátok, azaz az ambient hangokat még meg kell szokni
- a női wc-ben van kézbalzsam, ami szuperfinom a bőrömnek

Emellett amit eddig sikerült megtudnom munkaspecifikus különbségként, az az, hogy sokkal nagyobb lesz a felelősségem, többek között azért, mert bármi, amit írok, utána bekerül egy fordítási gépezetbe; összefüggő szövegen kívül felelős leszek a GUI-ért is; sokkal több meetingre kell majd járnom.

Ami menő: a második nap megértettem, miről szól az a programszelet, amihez beosztottak. Ez szerintem egészen különleges, nem részemről, hanem azok részéről, akik rámszánták az időt. Ami részemről menőnek tekinthető (én legalábbis eléggé büszke vagyok rá), hogy az elmúlt egy évben igyekeztem sztenderdeket felállítani kérdéses nyelvi esetekben, és ezek szinte mind az általam elhatározott rend szerint szerepelnek abban a "bibliában", amelyhez ezután kell igazodnom.

Ebéd utáni séta közben pedig ezeket készítettem:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése