Amellett, hogy tény, hogy a modern kis életkénk mennyire összefügg az elektromossággal, és milyen rengeteg dologhoz kell, hogy fel legyen töltve vagy be legyen dugva hálózatba, és valóban furcsa is volt (többször próbáltam mosni / kenyeret sütni / kaját melegíteni / simán csak felkapcsolni a villanyt), de azért nem unatkoztam.
Igazából nem tudom, unatkoztam-e valaha. Valahogy mindig több dolgom volt, mint amennyit el tudtam végezni, és egész életemben fontossági sorrendeket kellett állítanom. Most is így van, és ennek az alján rendre kipotyognak az olyan kevésbé fontos dolgok, mint például novellaírás vagy egyéb kreatív tevékenység.
Kicsi gyerek(ek)kel otthon levés közben amúgy is értelmezhetetlen az "unalom" szó, de életemnek ebben a szakaszában, ha "unatkoznék" a napi mondjuk nettó két óra szabadidőmben, akkor a következő dolgokat csinálnám kb. ilyen sorrendben:
- elkerülhetetlen házimunkák (mosás, mosogatás, rendrakás)
- általában elmaradt kötelezettségek pl. számlák befizetése, levelek megválaszolása
- alvás
- alvás még
- virágok átültetése
- rengeteg varrnivaló feldolgozása
- játék (pl. a Shadowrun Hong-Kongot már nagyon végig kéne játszani)
- nem annyira mindennapos házimunkák (felmosás, porszívózás, stb.)
- magam karbantartása
- specifikus rendrakás (pl. asztali dossziék elpakolása, kinőtt gyerekruhák rendezése, kirándulófüzet update)
- olvasás
- írás vagy egyéb kreatív tevékenység
Általában az első háromig jutok el.
Most kivételesen sikerült rászánnom az időt és az energiát, hogy négy hónap után elpakoljam a terhesruháimat, és rendet rakjak a normális ruhák között. Köszi, ELMŰ,
Ja, és mindezt egyáltalán nem sajnálkozás kiváltására írom, inkább csak tudatom, hogy csinálok én dolgokat, csak azok viszonylag kevés említésre méltóak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése