Tegnap szó szerint bőrig áztam, miközben mentem át a munkahelyemről a partnerhez, úgyhogy csurom vizesen ültem be a(z első) meetingre, a hajam vizes tincsekben lógott, a lábujjköz-papucs csúszkált a lábamon, és a meeting végére barátságos kis tócsát generáltam a padlóra, ami amúgy kifejezetten vicces volt. A második meetingre amúgy nagyjából megszáradtam... Viszont a nap végére kicsit sok plusz csapás ért (a menükártyák kinyomtatásának kudarca, otthonhagyott próbafelszerelés, félórás késés - ami nálam tudvalévőleg a világvégének előjele -, villamos és hév orrom előtt elmenése, intéznivalókra idő nemlevés, megrendelt cipő nem megérkezés stb.), úgyhogy picit összezuhantam.
Emellett a második meetingen nagyon oda kellett koncentrálni, mert nagyszabású átstrukturálásról volt szó, ma pedig szállítás volt, és akkora hajrát nyomtam, hogy lobogott a hajam doksiszerkesztés közben...
Úgyhogy tegnap majdnem írtam egy postot, hogy most már minden rossz híren túl vagyok, és várom a jó híreket szeretettel... de aztán nem akartam nyafogni, meg nem is nagyon lett volna időm/alkalmam. Viszont ma reggel kaptam jó hírt is, és helyreállt a lelki béke.
Na, ezért nem írtam meg ma azt, amiről írni akartam, de feljegyzem, mint tartozást: a szinkron vs. eredeti nyelv témakör lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése