A bürokrácia diszkrét bája

Sorozatos pozitív csalódások érnek ügyintézés terén.
Régen, ha valami okmányt kellett csináltatnom/módosíttatnom, mindig olyan képet vágtam, mintha a fogamat húzták volna. Hosszadalmas szenvedésnek néztem elébe, amelynek általában csak hónapok múlva lehet vége.

Most azonban először is új személyit, majd új jogosítványt, végül új taj-kártyát és új adókártyát kellett csináltatnom, és egészen meg vagyok lepve. Arról nem tudok beszámolni, hogy máshol miként van, de a mi kerületünk okmányirodájában az ügyintézés következőképp nézett ki: ott voltam az ajtó előtt 8 előtt tíz perccel, hogy én legyek az első, pontosan nyolckor kinyitották az ajtót, azonnal sorszámot kaptam, a nénik nem kávéztak, hanem rögtön fogadtak, sőt, nem csak engem, hanem kb. mindenkit, mert most már fel vannak készülve arra, hogy reggel 8-kor van a dömping, hiszen mindenki menne tovább munkába. Szóval fogadtak, mondtam, hogy mit szeretnék, a néni gyorsan, pontosan dolgozott, mondta, hogy mit csináljak, küldött fotózkodni, és már adta is a lapot, ideiglenes igazolványt (nem ám sajtcetli, hanem rendes, laminált kártyaszerűség), és végeztem 8:10-kor. És lehetett bankkártyával fizetni!
Ugyanez jogosítvánnyal azzal a különbséggel, hogy pontban 8-ra értem oda, hatodikként álltam a sorban, és mégis azonnal sorra kerültem.
Ugyanez ma reggel az OEP-nél azzal a különbséggel, hogy háromnegyed nyolckor már ott álltam az ajtó előtt, ami kellett is, mert 8:00-ra tizenhatan álltak mögöttem, viszont cserébe 8:05-kor én már mentem is el, friss, ropogós, laminált taj-kártyával a kezemben, a korábbi zöld salátaszerű cucc helyett.

(Ennél már csak az lenne egyszerűbb, ha végre egyszer lenne időm az ügyfélkaput elintézni, és otthonról adhatnék be ilyen kérelmeket.)

Sőt, még az emberbaráti szeretetnek is adtam, mert a sorban előttem álló, lábán erősen navigáló, kezében valamiféle jegyzőkönyvet szorongató, borostás bácsi, aki ugye az előttem lévő sorszámot kapta, nem vágta teljes mértékben a sorszámos rendszer mikéntjét, így nem is ment a megfelelő ablakhoz harmadik hívásra sem. Ekkor odamentem hozzá, és elirányítottam az ablakhoz, hogy ne kelljen még egyszer sorbaállnia.